Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.10.26.

2014.10.26

 2014.10.26.

Teljesen emberként mondom el, hogy mi is zajlik. A generációk a sejtemlékezetünkben kelnek életre, hogy a testünkön keresztül lépjenek ki a 3.dim. fizikai világba.

A 3.dim.  élő testek éppen ezért erős megpróbáltatásoknak vannak kitéve. Minden fel nem oldott szituáció megoldást kérve mozog a felszínen.

példa:

Ha a 1900 –as évek elején élt olyan ősünk, aki elhagyta a gyermekét bármely okból és ez őbelőle szégyent váltott ki, a környezetéből megítélést, akkor vélhetően a 60-as évek után születendő utódnak ezt helyre kell tennie a saját sorsában. Hogy miért a 60-as évek után? Mert addig az emberiség lejátszott minden negatív, félelmen alapuló mintát. Az onnantól születendők pedig elvileg megoldó kulcsokkal jöttek a 2000-es évig. És itt mondom el ismét azt is, hogy a 20.században minden újrajátszódott, ami ne tisztult le az emberiség történelmében, korszakok dobták felszínre a megoldandó játszmákat. A poklot és a mennyországot is.

Mindenki megjelent a 3. dim. -os színpadon.

Most itt állunk a felnyíló kapuban, és állandóan mérlegeljük, formáljuk az átlépő energia formákat, információkat, amivel aztán átformáljuk a külső világot.

Visszatérek a példához, mielőtt elmerülnék  olyasmiben, amit jelenleg nem fontos érteni az elmének.  Mert már mindenki ráérzett.

A most élők, anélkül, hogy tudnának a „bűn” forrásáról, a gyermekét elhagyó anyáról, olyan helyzetekbe keverednek, ahol vagy abortusz történik egy másik ember akarata által, fel nem vállalása miatt, vagy valakit örökbe fogadáshoz juttat, vagy meddőség lép fel, vagy félelem a gyermek életre hozásának felelősségétől. És még sorolni lehetne a megjelenési formát. A megjelenési forma attól függ, hogy a köztes generációk mennyit oldottak fel ebből. Például a szerelemtelen házassággal, önfeláldozó szülőként stb.

Az ok forrás azonban tartalmazza a szégyent, az önértékelési zavart, a fizikai élet megformálást, másoknak való megfelelést. Amit az elmének kell kijavítani.

Ilyenkor kell az élőnek rájönni arra, hogy olyan önkép zavarokat hord, amit nem is ő vétett, de a vérében van a bűn forrása. ÉN nem hagytam magára a gyermekem, ÉN felelőséggel nevelem. Az ősöm pedig vélhetően azért hagyta magára a gyermekét, hogy nálánál jobb szülőkhöz jusson a gyermek. Ami önfeláldozás, lemondás a gyermek javára. És innentől nem bűn, még ha a környezet ezt is mondja. A negatív érzéseket meg kell fordítani, ítélet helyett megértést tenni. És persze az is gyanús, ha valaki elítél másokat, anélkül, hogy tudná mi is az ok egy döntésnek.

Nos, ennek a szituációnak természetesen vannak mélyebb örvényei is, amik régebbi korok ok forrásaihoz futnak le, de ezeket kioldja és feloldja a 3. dim.-ban élő ember elméje, amely megérti, hogy helyre kell tennie ősei félelem magjait, amelyből ítélet születik, megértés nélkül. Pozitív pólusúvá kell formálnia a saját sorsával ősei bűneit, és önmagának feloldást adnia.

Ez mindenkivel ugyanígy zajlik, nincs kivétel.  Ha valaki képes mélyebbre merülni a tudatalatti szférába, jól mozogni az álmok terén, és érteni az 5. dimenziót, ő nagyobb felelősséggel bír, hisz segítenie kell a többieket, hogy mindenki kijátssza saját családi drámáit, és elfogadja, hogy bár nem ő vétett, de a megoldás nála van. És ennek meglesz a gyümölcse. Mert a mostani időszak ilyen. Nyilvánvalóvá és láthatóvá válnak a titkok. Nemcsak a szűk családban,  hanem az emberiség nagy családjában is. Hisz az emberiségnek is vannak okforrásai amit ki kell játszani. És ne feledjük azt sem, hogy sokan vagyunk vérségi rokonok ősidőktől, még ha nem is találkozunk soha fizikai testben. Egy tágabb tudatú élő megoldása kihat saját vér rokonaira. Ha ismerik egymást, ha nem. És ez fordítva is igaz.

Ha valaki nem jut hozzá, hogy megértse saját sorsának zavarait, akkor ezt azt jelenti, hogy valamelyik szülőnél elakadt. Ezért kellett az utolsó években szüleink felé fordulni, segíteni és elfogadni őket. Megérteni sorsuk működtető rugóit még akkor is, ha ránk nézve ez fájdalmas volt.  Még nem késő szüleink terheit átvenni, mert a fiatal test alkalmasabb a feldolgozásra. Gyorsabban lefutnak programok. Most minden megsegíti ezt. De a gyermek részéről kell az odafordulás, a szülők szemlélése más szemmel.

Egy példa saját sorsomból. Apám 4 évesen otthagyott, pedig …. Ez sorsom egy vezérlő eleme volt, amit bárhonnan is forgattam, nem tudtam elfogadni. Az egyik álmom, ami feltört a tudattalanból, miután édesanyámról levettem egy keserűsége terhét, rámutatott, hogy édesapám csak így tudott megmenteni engem egy még rosszabbtól. Amelynek a szele erősen megcsapott a sorsomban, de már nem őáltala. Ez a megértés hajtatott térdem édesapám szelleme előtt, ami továbbfutott rögtön, és a Teremtőhöz való viszonyomat is rendezni kezdte, és a cserbenhagyással kapcsolatos téveszméimet is felszámolta.

Amit még lehet tenni, mert pár hete nagyon működik. Az elmével megfogalmazni egy gondolatot. Pl. minden ősöm és utódom  felé kivétel nélkül megbocsájtás küldeni és kérni.

Aztán az energiát a szívre helyezni, és átengedni a pulzálást. Ez egy fizikai érzés, ami kapcsolódik a levegővételhez. A mellkas tágulni kezd, és lüktet anélkül, hogy az agy irányítaná. Bizsergető lüktető érzés, teljes gondolattalanság. Aki nehezen engedi el a 3. dim valóságot, ő irányíthatja az elején. A levegő kifújására koncentrálni, és a levegővel együtt hangosan kimondani, MEGBOCSÁJTOK. A levegő beszívásával BOCSÁSS MEG. És ami szó jön. De oda vissza, hogy a kör mindig bennünk záródjon. Aztán hagyni magától lüktetni. Ez ki mos, átmos mindent. Aztán gondolatban, álomban, vagy valaki által megjelenik az információ is.

Nehéz, de nagyon eredményes időket élünk. Ha ÉLÜNK az energiákkal, és hajlandóan vagyunk a dacolásunkat, makacsságunkat elengedni. A szálak, sorsok összeérnek, hogy kioldozzák, elvágják a gordiuszi csomókat, amik eddig visszájára forgatták a történeteket.

Amit ma megtettem, és tudom szükségszerű volt. Ezt mondtam ki:

Tudom, hogy hordozom őseim bűneit a véremben. Tudom, hogy minden okkal történt a sorsomban. Megértettem, megtettem, amit megtehettem. Kérem bűneim megbocsájtását, melyet rám bíztak és még nem fedtem fel. Kérem a bűnbocsánatot, amely Istentől való. Szabad és boldog létező akarok lenni. Nem vétek az ÉLET ellen. 

Még egy gondolat. Már nem az egyedi sorsokhoz kapcsolódó lelkekben kell gondolkodni. Hanem a család közös lelkében. Amely aztán a hely lelkének részévé válik.

ÁLDÁS legyen rajtunk, és minden gondolatunkon.