Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kulcsos Ember

2014.05.12

Eljött egy olyan időszak, amikor megjelennek sorsunkban a Kulcsos Emberek. Ők azért jönnek, hogy odaadják azt a Kulcsot, amely a Falban rejtőző apró ajtó zárját nyitja. Ez a Fal mindenki sorsában ott van. Sokszor ütközünk neki, fordit vissza, új és új keresésekre késztetve. Ez a Fal az auránkban rejtőzik. Mintegy elhatárol minket a tág tértől, ahol szabadon alkothatnánk, és vissza vissza fordít saját kertünk, netán erdőnk ösvényeire, hogy felfedezzük ismételten rejtőző kártevőinket, vad és szelíd állatainkat, a mézeskalács ház boszorkányát, eltévedt gyermeki énünket, és sorolhatnám sokáig, hogy mennyi mindenki rejtőzik auránk ösvényein. A Fal nagyon magas, csak néhány csillagkép látszódik a falak felett, a nap és a hold sugarai is csak bizonyos órákban érik el a bennt lakót.

Egy Ösvény vezet csak el a Kapuhoz. Ez az ösvény pedig sokáig rejtőzik a szem elől, számtalan hosszabb, rövidebb ösvény vezet el hozzá. 

De a Kapu csak adott időpontokban nyitható meg.

A "ki vagyok én" és a "mit is tegyek, hogyan döntsek" kérdésekkel sokat gyötörtük önmagunk, és a kérdésekhez jöttek emberek, akik válaszokat hoztak, de ezek a válaszok csak további ösvényeket tártak fel a múlt és jövő labirintusában. Ezeknek az embereknek vagy hittünk, vagy sem, a döntéseink mindenképpen megnyitottak egy további ösvényt. Ha elutasítottuk a lehetőséget félelemből, belső szorongó késztetésből, tudatlanságból, stb. akkor az ösvény visszafordult, újabb, nehezedő feladatokkal próbált változásra késztetni minket. Ha hajlandóak vagyunk a változásra, téveszméink felismerésére, akkor az ösvények egyre közelebb vezetnek a Falhoz.

A közös emberi sors pár éve fordulni kezdett, amikor tulajdonságaink nagy részében gyökeres fordulatot kellett venni. Szinte az ellenkezőjét kell már szívből megélni, mint amit addig magunkról hittünk.

Eddig az évig csupán csak kerestük a Kulcsos embereket, de ők nem jöhettek el, csak a hozzájuk vezető utat tudták megmutatni az utunkba tévedők, akikről hittünk ezt azt, de sosem azt, amit kellett volna.

Ebben az évben sokan eljutnak a saját falukig, és sokan eljutnak az emberiség nagy falához.

Mert az Egy Embernek, az emberiségnek is van egy Fala.

A Kulcsos ember álarcban érkezik, ő csak azt az egy kulcsot ismeri, ami neked kell. Hogy rájössz e, megbecsülöd e, hiszel e neki, érted e a szavát, ez már a bölcsességeden múlik. A bölcsességen, amire eddig tehettél szert.

A Kulcs magadról ad egy letisztult képet, hogy tudd magadtól eldönteni, és főleg ÉREZNI, hogy mit is szeretnél elérni ebben a sorsodban. Ez a kép nyitja meg a Kaput, mert a kép rezgése ugyanaz, mint a lelked lenyomata.

A Fal túl oldalán kitágul a tér, szabadon alkotó elmévé válhatsz, hiszen bejártad az utat, megkaptad Kulcsot, és azzá lettél, akinek Atyád szánt téged.

Akik az Emberiség Falán lépnek át, mert régi lelkek őrzői, ők innentől saját életük hosszáról és minőségéről dönthetnek, ami aztán erős lenyomatot hagy az egész emberiségre. A Döntést komoly munka követi, hiszen Gyógyírt adni a halál ezen stációira nem könnyű.