Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Némi méltatlankodás

2015.01.25

Amit leírok most, ez az én értetlenkedésem  csupán, és azé a lélek közösségé, amelynek tagja és követe vagyok.
Párizs. Gyilkosságok.
Az emberek érzőbb részét megdöbbenti, amikor emberi életeket ontanak ki.  Ilyenkor mindenki előveszi a nemes eszmékért harcoló énjét, és próbál állást foglalni. De miért is? Sajtószabadságért?
Ritkán nézek hiradót, de sikerült pont elcsípnem a hiradóban azt a riportot, amikor tömegek fogtak össze Párizsban. Megálltam és örült a lelkem, hogy talán ha ennyi ember összefog, az államfők is egymás oldalára állnak és összefognak, akkor talán fordulat áll be a világba, és az emberi élet értéke  talán újrafogalmazódik.
Aztán meghallottam, hogy nem az emberi életért fogtak össze, hanem a sajtószabadságért, és leforrázva álltam a tv előtt. (bár a tömeg ereje így is úgy is megnyilvánult a JÓ oldalon, majdnem mindegy, hogy az agy mit fűzött hozzá. Ha még az agy is helyes célt fogalmazott volna meg, az átütő erejű lehetett volna)
Már amúgy is születési rendellenességem annak értetlensége, hogy miért nem tisztelik egymást az emberek. Alapvető lenne az emberiség értékrendjében, hogy egymás hitét tiszteletben tartsuk. Ha Mohamed ábrázolása tiltott, annak oka van. Ha egy nép, egy vallás ezt óhajtja, akkor az emberiség többi része ezt tiszteletben tartja és nem teszi gúny tárgyává. És ehhez köze nincs a sajtószabadságnak.
A sajtó szabadság nem azt jelenti, hogy meggondolatlanul és tiszteletlenül bármit ki lehet figurázni. A sajtó szabadság nem azt jelenti, hogy bárkit a gúny tárgyává lehet tenni. Elég csak körül nézni a világban, és amúgy is jól látszódik, hogy jelenleg az ördög kegyencei vannak istenné kikiáltva, a gúny tárgya pedig az az ember, aki „balek”, mert jószándékúan odafordul, ahonnan mindenki más elmenekül, és ott nyújt segédkezet, ahol a legnagyobb a gond.
Ezért a sajtószabadságért tüntetnek tömegek?  És államfők, kik elvileg népek vezetéséért és jólétéért felelősek?
És hol van az emberi élet joga, amelyet kioltanak azért, mert nem lett békés úton elrendezve már akkor a vallások közötti háború, amikor még lehetett? Egy bocsánatkérés, helyretétel a világ szeme előtt emberi életeket mentett volna meg. De hát a sajtószabadság, hogy bátran lehet mocskolni és piadesztára emelni bárkit érdekek miatt, az ezerszer fontosabb bárminél és bárkinél.
Igaz már őseink sem tudták, hogy nem karddal kell érvényt szerezni a kimodott szónak, hanem példamutató cselekedettel.
Ha annak idején a keresztesek elmentek volna a mórok közé, velük együtt éltek volna, és a mindennapokban mutatták volna meg saját beszédükkel, hitükkel és cselekedetükkel, hogy miképpen kell Jézus szavait megélni, akkor vajon hol tartana az emberiség? A nagy vallások egyesültek volna, az emberiség pedig talán a Föld felvirágoztatására fordítaná a figyelmét, nem pedig saját lelkének eladására a nagy hatalmi harcaiban.
Jézus nem a karddal való hitoktatást hagyta örökül, hanem a példamutató életet.

És hát azt sem igazán értem, hogy egy nép jólétét miért a pénzügyi mutatók mérik, miért számadatok adják meg? És hogy ezt egyáltalán hogy lehet elhinni? Vagy azt hinni, hogy bárki is hiszi. És drága pénzen kiiskolázott emberek mégis hiszik és elhitetik. Mert ez az érdekük.
Aki kilép az utcára, nyitott szemmel jár, pontosan fel tudja mérni egy nép jóléti szintjét.
Amig vannak gyermekek és öregek, akik az utcán élnek, vannak akik éheznek, amíg tinédzserek a kábítószer és a bulizás ördögi körében vesznek el a szülők kiégettsége miatt, addig nincs jólét.
Amíg egy súlyos beteg gyermek gyógyításához  úgy adják össze pénzt jó szándékú emberek, addig nincs felelős kormány.  
Én nem politizálok, soha nem tettem. Embereket választok, akikben látok erőt és tudást. Posztok és rangok nélkül. No és nem kérek papírokat sem. Hanem figyelem, hogy miképpen él a családjában, és munkájában. Nem is értem mi szükség van erre az átláthatatlan szövevényre, ami uralkodik. Illetve értem, hiszen látom. Azt vallom, hogy egy józan paraszti ésszel ellátott, egyszerű és jószívű ember, akár tonnányi 'okosságmutó' papír nélkül jobban elkormányozná ezt az országot, mint bárki.
Mert ő látja, és a szívében érzi a problémát.
És ő megoldaná egy jó szóval, ha valaki megsértené a másik vallását. Rámutatna arra, hogy mit miért ne tegyünk. Mert később visszaüt. És lehet, hogy vétleneket is eltalál. Mert hát a karma , az karma. És nem hivatkozna sajtószabadságra, ezzel emberek életét kioltva.
Nem sok dolog van, amit tiszteletben kellene tartani, és működne ez a világ. Mert így még mindig az ördög kedvenc világában élünk. Biztosan jó szórakozott, mikor látta a tömegeket a sajtószabadságért kiállni, ami jelenleg az ő kezében van.
Talán tisztázni kellene, hogy mire való a hírfórum, a sajtó. Nagyon sok jó ember van a világban, miattuk működik tovább és tovább. Nagyon sok a jó és nemes cselekedet, de az nem jut el az emberekhez. Pozitív példákkal feltölteni a sajtót, iránymutatást adni a kereső embereknek. Tisztelet adás, nemes eszmék és gondolatok közvetítése, elgondolkodtató példák bemutatása. Lehetőségek és utak mutatása. Nem az ítélkezés , a gúnyolódás, hanem a megoldások keresése. A problémák feltárása, ez feletti elgondolkodások. Én ehhez nem értek, ezek csak gondolatok voltak. Akik erre születtek, biztosan jobban megfogalmaznák.

Azt sem értem, hogy hogyan létezhet még háború. Hány ezer éve volt az emberiségnek ezen változtatni, és rájönni más megoldásokra. Persze ezt is értem.... a fegyverkereskedelem, maffia, stb...
De tudom vannak olyan rétegei az emberiségnek, akik ezt már megállíthatták volna. Ha hogy nekik sem érdekük? Akkor az egyszerű anyáknak az érdeke marad csupán, akik viszont nagyon nagyon sokan vannak.  Ha ők összefognak, megszűnik minden háború. Főleg ha erre rá is nevelik gyermekeiket.
Én anyaként nem ágyutölteléknek szültem fájdalmak árán a gyermekeim, és neveltem fel őket sok nehézség árán. És nem is azért, hogy a zsebüknél tovább nem látó emberek tegyék tönkre őket. Az emberek azért is választják az őket képviselő embereket, hogy ne adják el őket vágómarhaként, és ne döntsenek róluk úgy, hogy fogalmuk sincs a döntéseik következményeiről.
Újabb értetlenségem tárgya, hogy a sajtószabadásgért tüntetünk, de az emberi szabadságért nem?
Bárki elvihető parancsra katonának, hogy az életét odadobja „senki nem is érti milyen” célokért? És teljesen mindegy melyik országban született. Anya szülte erre a világra, hogy értelmes életet éljen. .
 Az anyák nem tüntetnek gyermekeikért? De a sajtószabadságért igen?
Az éhező vagy felnőttek brutalitásának kiszolgáltatott gyermekekért nem tüntetünk, de a netadóért igen?
Kétségtelenül összezavarodott minden. Itt akár már megvilágosodást lehet venni jó pénzért tanfolyamokon, bűnbocsánatot nyerni 100 Ft-on egy misén..
Csak ne kelljen tenni érte.
Ami jó, hogy őrizzük még a szentek életét, akik a cselekedeteikkel képviselték a hitüket. Meghaltak érte, az életüket adták. Mint ahogy Jézus is tette. Ha nem adja az életét, akkor a neve nem marad fenn, a tanai elvesztek volna. A súlyt az áldozata tette rá mindarra, amit ő képviselt, képvisel a világunkban.
Nekünk már nem kell az életünket adni, csupán követni kellene a ránk hagyott tanításokat. Keresni az Értéket, kiállni, képviselni őket.
Nézzétek el a méltatlankodásomat. Jól esett leírni, bárha soha nem volt sikerem, amikor a téziseimet előadtam.
Látom és értem mi mozog a háttérben, és hogy azért jön a felszínre ennyire ütősen a sok szenny, hogy az emberi lelkek fellázadjanak, és tegyenek végre az igazi szabadságért. Nem egy olyanért, amely kalitkán belül létezik. Tudom, hogy pont ez indítja el az emberi agyakban a tisztább gondolkodást.  
Hiszem, hogy pár év múlva az emberi élet értékéről és védelméről fognak már beszélni, és kölcsönös tiszteletből, átfogó gondolkodásmódból fognak döntések születni. Hiszem, hogy az emberek képesek lesznek összefogni, és megújítani létezésük alapjait.
És most hallom, hogy az ördög jól szórakozik naiv lelkemen :))
De juszt sem neki lesz igaza :))) Eddig sem neki volt, bármennyire azt gondolja. Mint ahogy ezt az is mutatja, hogy az emberiség ezen világa még él, és próbál felállni nagy erővel.
Köszönöm, hogy elolvastátok értetlenkedő gondolataim.