Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


gondolatok...

2009.07.21

Amikor az ember elindul önmaga belső világából egy útra a meditációk alkalmával, és visszafelé ugyanoda tér vissza sok új ismerettel, akkor tulajdonképpen kicsiben a fejlődés útját járta meg. Sokáig nem látunk ki önmagunkból, bár érezzük, hogy üresség van bennünk, túl sok a zaj, az indulat, a félelem. Aztán valaki vagy valami kiváltja, hogy kilássunk önmagunkból, és elindulhassunk egy úton, ahol tisztul bennünk a sok különböző érzés, ahol csendesedik a zaj, ahol az üresség megtöltődik értékekkel és tudással. Az út vége megint önmagunk, a belső világunk, ami már hasonlatos lesz az Univerzum világhoz. Minden ami kint is létezik, az bennünk is élni kezd. Az Életfa, aminek részévé lettünk, a gerincünkön húzódik keresztül. A gyökereink és az ágaink bekötődtek eredeti helyükre, és ugyanakkor a szerveink a csakrákon keresztül megtalálják az utat az életerőhöz. A dimenziókapuk a külső világhoz a szívünkön keresztül nyílnak. Ezért fontos a szívcsakrát megnyitni. Zárt kapukon keresztül nem ér el a belső világunkba senki és semmi. A nyitott kapukon keresztül leképződik a külső világ a belső világunkba. Az időben késés nélküli teremtés csak nyitott átjárón keresztül tud azonnal megvalósulni. Amit magunkban megteremtünk a döntéseinkkel, ennek az energiája a külső világban is meg tud nyilvánulni. Így tud érvényesülni a mint fent úgy lent, mint kint úgy bent törvénye. A földi embernek vagy egy tündér része, és egy angyali része. A tündér rész a teremtő rész, aki szorosan kapcsolódik a Földhöz, a természethez , az elemekhez. Az angyali rész pedig a Teremtőhöz kapcsol hozzá. A két részünket összhangban kell használni, és akkor tökéletesen kapcsolódunk a földhöz és az éghez is. De földön élő emberként elsődleges feladatunk, hogy a saját földi tündérvilágunkat a Teremtőhőz kapcsolódva építsük fel. Az ősforrásunk, ahonnan elindultunk, tartalmazza minden eredeti kódunkat. Ha egyszer megtaláljuk az utat Hazafelé, akkor már létrejött a kapcsolat, és a kódok lassanként visszaíródnak vagy felszabadulnak testeinkben. Ekkor nyílik rá a szemünk saját magunkra és értékeinkre.

Ezek az én tanulságaim, és felismeréseim, tehát eltérhet a véleményetek ettől. Azért írtam le, mert esetleg gondolatokat ébreszthet, és mert esetleg ti is leírjátok a meglátásaitokat, amivel segíthettek