Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Második Gyöngyszem...

2008.10.28

"Amikor az utak a kereszteződésbe érnek, egyben el is ágaznak. És nem biztos, hogy az az irány van mindenkinek kitalálva, amelyik a legfényesebbiknek látszik. Lehet, hogy számára a ködön át vezet az út a fénybe, lehet, hogy a fény csak játszik velünk, és pár méter után kemény eső zúdulna a nyakunkba, örök tél lenne a büntetésünk, ahol elakadunk, megrekedünk, és végül megfagyunk. Hagyd, hogy menjen alatta az út. Most az út az okosabb... Ha az én sötétségemtől nem riadtál meg, most már nincs félnivalód. Világíts fényeddel a ködben. Ha akarod, követlek. ha nem, csak távolról nézlek. Engedd, hogy meglássa ő is a szépet a sötétségben, a ködben, az esetlegesben. De ne engedd, hogy legyőzze. Én is csak cipeltem. De nem engedtem, hogy nyerjen ellenem. "

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

ragyogas54@gmail.com

(Anikó, 2010.10.25 08:41)

És megindításod látod nem volt hasztalan.... oldalad nagyon tetszik. És fénye túl ragyog mindenen:))) Ezt én így érzem. Anikó

ÚT - VILÁGOSSÁG - ÉLET

Ki vagyok én?
Kérdezem magamtól.
Ám erre válasz nincs leírva sehol.
Ha igaz feleletet szeretnék hallani,
Meg kell kérdeznem, végre valakit.
Ki is vagyok én?
Szellő vagyok, melegben enyhet adó.
Csillag vagyok, sötétben utat mutató.
A rét minden virága, mi benned illatozik :
vagyok kit vársz, ki szívedben lakozik.
Szivárvány vagyok, s hidamon átmehetsz
egy szebb világba, hol lakni élvezet.
Hol a Szeretet az úr, és irányt is az mutat,
ha az ösvény elágazik, és te elakadsz..
Csak menj! Én ott leszek veled.
Vezetlek, óvlak, fogom a kezed.
Menj! Menj, előre, és vissza se nézz!
Már a jó úton haladsz : látod a célt.
Többé ne kérdezd: ki vagyok én.
Hisz a válasz már belül, benned ég.
Lobog, mint nyáréjben messzi pásztortűz.
Azokat várja, kiket Sötétség űz.
Tévelygők ők, kik nem találnának haza,
ha a szeretet fáklyája - nem világítana.

Rákoskeresztúr, 2oo4 o3.15. Jakab Anikó

ragyogas54@gmail.com

(Anikó, 2010.10.25 08:26)

Csodálatos gondolataidat megtámogatandóan még egy kedves versem:
Ha …
Ha életed ötvenhez közelít,
ha szívedben üresség kong,
ha amit elértél kudarcba visz,
ha az üresség érzése zsong
ha óceán és ég színét nem élvezed,
ha a zenében már örömöd nem leled,
ha a rózsakert sem mesésen színes,
az ágy és a takaró, már nem elég meleg,
akkor érkezik el az idő
változz, és lassíts!
Mielőtt nem késő!
Csodálkozz rá mindenre,
ami körülvesz,
az emberré válás pillanata ez.
Ekkora hited tartást ad neked,
Bízzál Istenben, Ő elvezet
abba a világba, melyet Embernek teremtett…
megtaláltad az utat, mely a Forráshoz vezet.

Rákoskeresztúr, 2oo4 o2.28. Jakab Anikó

ragyogas54@gmail.com

(Anikó, 2010.10.25 08:24)

Kedvesem:) Ezekről a te általad írt "gyöngyszemecskékről" az élet szépsége jut eszembe. És az, mennyi minden beletartozik e szépségeink megélésébe:): Verseim.... hozzájárulok oldalad szinvonalának emeléséhez:) Anikó

KI IS VAGYOK ÉN?

Vízcsepp vagyok, forrásból eredő.
Fénysugár vagyok, Napból születő.
Szeretet vagyok, és ott égek benned,
én vagyok a Te tükörképed.
Ha jó vagyok, azt mondod:
szeretsz engem.
Ha már nem, el kell engedned!
De visszavezet utam
Tehozzád Uram!
Ki is vagyok én?
Még járom az utam.

Kispest, 2oo4 o4. o3.Jakab Anikó