Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.10.03.

2011.10.03

Kérdezzetek

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Re: Párkapcsolat(-kialakítási) problémák

(Szerelmes, 2014.08.26 08:34)

Szia szép lelkű szerelmes :)) Az önértékelésednél kezdődnek a problémák, nem látod magad annak, aki valójában vagy. Kevesebbnek érzed magad jóval. Most ezt a kislányt hagyjad egy kicsit, és kezdj el önmagaddal foglalkozni, mert ennek lesz a vonzata az, hogy olyan lány kerüljön melléd, aki neked is tetszik. Erőt kell lelned magadban, ami a lányokban is felkelti a párkapcsolati érdeklődést. A lelkek összekapcsolódása, a felfedezett belső nyugalom egy másik ember mellett, sokszor nem egyenértékű azzal, amit elvárnak egy párkapcsolattól. Ennek az értéke sok csalódás után nő meg. Amit most tenni tudsz, az az, hogy magadban kiélezel egy erőt, amit eddig hagytál szétfolyni. Erre tökéletesen jó, ha a testedet erőpróbának teszed ki, mert ez koncentrálja az erőket. Például egy edzőterem, vagy bármi más, ami erőpróba a tested számára. Ugyanakkor nézz körül saját magadban. Hol vagy bizonytalan, mit nem fogadsz el magadban, és ezt hogyan tudod átalakítani. Tűzz ki célokat magad elé. Ez igazából 2-3 hónap alatt rendeződni tud, és akkor ez a lány vissza is térhet, mert meglátja azt benned, ami még hiányzott számára.

Re: Re: Párkapcsolat(-kialakítási) problémák

(Szerelmes, 2014.08.27 00:55)

Szia! Köszönöm a gyors választ! Az általad leírtak tervbe vannak véve. Bár még nem tudom, hogyan, de megvalósítom ezeket! Még egyszer köszönöm!:)

Zöld

(Kamoca, 2014.08.01 15:30)

Kedves Segítők!
Kb. fél éve, időnként az aurámban, bal oldalon megjelenik egy világító zöld valami, gömb? Nem túl nagy, almánál is kisebb, periférikus látással látom, időnként. Mi lehet ez?
A választ előre is köszönöm!

Re: Zöld

(Kamócának, 2014.08.04 17:43)

Az auránkban színek,formák, hangok vannak. Amit a tulajdonos megláthat, az már nagyon a felszínen van. A zöld szín általában arra világra utal, amit a fizikai szemünkkel látunk. Pontosabban egy olyan erőt próbál gyógyítani, ami a teremtési képességeidet gátolja. Valószínűleg fizikai tünet is kapcsolódik hozzá, mivel már látható. Amit láthatunk, az már figyelmeztet. Gondold végig mi is történik veled mostanában, hol ér kudarc leginkább, és arra hogyan reagálsz.

Megoldodott

(Bea, 2014.06.28 11:23)

Kedves Segitők! Huzavona cimü kérdésemre már nem kérek választ. Megoldodott

Huzavona

(Bea, 2014.06.14 18:26)

Sziasztok!

Kicsit több mint egy honapja ismerkedtem meg egy független férfivel, találkozgattunk elég sokat. Azt mondta nem tudja eldönteni még akar e komoly kapcsolatot vagy nem. Eljár szórakozni a baráti körével akik közt nők is vannak és engem soha nem hiv magával. Holott mondtam neki hogy nem kell barátnőként bemutatnia, se fizetgetnie nekem. Aztán végül is elegem lett és mondtam hogy végeztünk. Hivogat, irogat mintha el se jutott volna a tudatáig, és igérget de változtatni ugy se fog mert ezt már egyszer eljátszotta velem. Csak akkor megbocsájtottam. Mit tegyek? Érdemes még időt adnom ennek a férfinek hogy változzon vagy leépitsem végleg? Kösznöm a segitséget!

tündér - boszorkány

(Krisztina, 2014.06.05 10:20)

Drága Évi!

Már évek óta olvasom a Tündérkert írásait és mindig úgy éreztem, hogy vmit kapok tőle, Tőled, pont akkor amikor szükségem volt rá. És amivel tovább tudtam "csinálni" az életem. De a mostani tündér-boszorkányos írásod nagyon felkavart és a szívem - lelkem mélyéig hatolt. Jelenleg egy számomra nagyon nehéz élethelyzetben vagyok, ami tulajdonképpen 2006 óta tart kisebb szünetekkel. Egy gyors hullámvasúton robogok és mire sikerül helyrehoznom magam az egyik fájdalomból már zuhanok a másikba és valahogy most érkeztem el megint arra a pontra, hogy nem bírom tovább és már jobb lenne befejezni ezt az egész kínlódást, valahogy.... Nagy vonalakban az életemről: 1995 óta élek házasságban (de 1989 óta vagyok együtt a férjemmel) 1995- ben született meg a nagyfiam, azóta a férjem nagyrészt anyaként tekintett rám, kevésbé éreztem nőnek magam a párkapcsolatban, lehet hogy ezért de foggal-körömmel ragaszkodtam ahhoz, hogy én nem szeretnék több gyermeket, főleg erre a szörnyű világra nem, pedig a környezem mindig azon ámuldozott, hogy milyen gondoskodó, szerető édesanya vagyok és nem értették miért döntöttem így. Ehhez képest 1996 és 2006 között 6x estem teherbe (én teherként életem meg) és vetettem el a gyermekeimet, nehogy erre a világra szülessenek. Borzasztó volt, ezt átélnem, 2000-ben kezdtem a spiritualitás felé fordulni, hogy le tudjak jönni a nyugtatókról. Ami hála Istennek sikerült. A férjemmel többször próbáltunk szakítani, elválni, amit leginkább én forszíroztam, de valahogy mégsem sikerült. 2006-ban eltökélt szándékom volt, hogy elválok, egy segítőmmel együtt megpróbáltunk energetikailag minden kötést elvágni ami a férjem és köztem volt, de ahogy vágtuk a szálakat Mihály arkangyal segítségével, szinte a másik pillanatban már újra kötődtek köztünk, úgyhogy nem sikerült. Ezek után lett egy méhen kívüli terhességem, amit elvetéltem és újra kezdtünk mindent. 2007-ben újra állapotos lettem, és úgy éreztem most már, hogy szeretném ezt a kisbabát, mert ő segít mindent helyrehozni, boldogsággal tölti el az életem. Nagyon készültem rá, de sajnos nehezen akart megmaradni, aztán végül 27 hétre született 900 gr-mal nagyon sokszor el akart menni, 4 hónapig küzdöttünk az életért az orvosok fizikailag mi pedig szível-lélekkel-szeretettel. 2008. márciusában a kezemben tartottam (még a kórházban) mikor leállt a légzése, és nem tudták miért, fizikailag nem volt alátámasztható. Akkor én elengedtem. Elköszöntem tőle és rábíztam a döntést, nagyon fájt. Három nap múlva visszajött és azóta is itt van velünk. Közben a férjem 3 és fél éve szertőt tart, de nem akar elhagyni minket, tavaly ismét beadtam a válópert de visszaléptem. A lelkem mélyén úgy érzem összetartozunk. De most már nem bírom tovább. Ő is azt mondja, hogy szeret és nem érti miért kell neki más de azzal a nővel sem tud szakítani. Nem bírom tovább a megalázást miközben a gyermekeimért és a családomért mindent megteszek, szeretnék végre nő is lenni, de mintha ez nekem nem járna.
Tavaly egy nagyon kellemes vezetett meditáció közben egy nagyon érdekes megélésem volt. Miközben teljesen felszabadultan végeztem a gyakorlatot egyszer csak rám tört egy hatalmas fájdalom, nem tudom honnan. Fájt a szívem és elfogott a sírás. Majd előjöttek képek, mintha csak álmodnék. Az erdőben bujkáltam, koszosan, mocskosan, szakadt ruhában, nagyon éhes és szomjas voltam, üldöztek. Nő voltam, akik üldöztek férfiak, tudtam ha elkapnak újból megaláznak, megerőszakolnak, ütnek vernek, leköpnek. Nagyon szörnyű voltam. Bebújtam egy nagy fa gyökerei közé és könyörögtem, imádkoztam a halálért, amely csak megváltást hozott volna. Nem tudom mi volt ez és mi köze az életemhez de máig bennem él.
Úgy érzem segítséget kell kérnem ezek felderítésében és megértésében mert már nem bírom egyedül, ezért is fordultam hozzád.
Segítségedet előre is köszönöm!
Öleléssel Krsiztina

Re: tündér - boszorkány

(Krisztina, 2014.06.05 10:58)

Úgy hiszem, hogy most kellene meghúznod egy határvonalat a sorsodban, és azt mondani, hogy innentől nem élsz többet a lélek fájdalmainak, hanem begyógyítod a sebeid. Ebben a világban a lefontosabb alap a párkapcsolat. Ez a lenagyobb tükör, ezért kezdjed el ott. Nézzed meg alaposan, fájdalmak nékül a másik hölgyet, akitől a párod nem tud elszakadni. Nézzed úgy mint egy tükröt, mert benne ott van az, amit belőled a férjed hiányol. Azt pedig legjobban úgy találod meg, hogy mi zavar abban a högyben a legjobban. A legjobb, ha megkérdezel egy külső szemlélőt is, hogy ezt hogyan látja. De olyant, aki "jó szemmel" lát, és el is mondja. Ha fáj, ha nem. Az ilyen átgondolás rámutat arra a benned lévő energiára, amit te visszájára működtetsz, és neked is hiányzik a nőiség teljes megéléséhez. A férjednek is meg kell hoznia a döntését, mert két nővel nem élhet. Ez számára roppant kényelmes, de neked nem segít. De mindenesetre te tőle függetlenül tárd fel önmagad. érdemes írni egy listát, mert ilyenkor össszegzünk az agyunk számára. Gondold át, hogy milyen szituációkban akarnál menekülni, hol szorul a mellkasod. És azt is, hogy milyen helyzeteket oldasz meg nagyon jól. Ezzel már átlátod a helyzeted, a gyenge pontjaid. A saját sorsod csak úgy tudod a kezedbe venni, ha tudatositod az emberi gyengeségeid és erősségeid. A lelked csak ezekkel tud biztonsággal dolgozni ebben a világban. A meg nem született gyermekeidet egyenként engedd el. Ők benne élnek tovább az aurában, mégha már közben testet is öltenek más szülőknél. Az anya köti magához még akkor is, ha úgy gondolja már elfelejtette. Ez csak az emberi agy védelme. De a lélek hiánya és fájdalma köti. Azt gondolom te ezt egyedül is meg tudod tenni. Az oldást úgy tudod végigvinni, ha minden egyes meg nem született gyermeked megidézed. Elmondod nekik, hogy milyen lelki fájdalom miatt nem hívtad őket ki erre a világra. Azt is tudnod kell, hogy ők benned élnek, és ha már lejárt az idő, amit "benned töltenek", az aurádban, mert időközben anyagba születtek, más részeik pedig már távoznának, akkor üldözni kezdenek téged. zaklatnak, mert az út rajtad keresztül vezet. Ezért az elengedés csak általad történhet meg. Szeretettel való ima értük, a Világunk Anyjához való felemelésük, evilági életükért való hálás szeretet. Az utánuk született gyermek sorsa is megkönnyebbül. A megfogant és meg nem született gyermek mintája benne marad az anyaméhben. Az utánnuk érkezők testébe beépül az ő sorsuk, halálélményük. És őt is zaklatni fogják, és a saját sorsát nem is élheti. És vélhetően a te sorsod is már ilyen történetre alapult. Meg nem született gyermekek sorsa ívódott bele a te sorsodba. Így aztán imádkozzál minden meg nem született gyermekért. Érezzed át a fájdalmat, mert az oldás a lélek fájdalmával jár. Lehet pár napig utánna még testi tünet is, és szoríthat a mellkasod. Ez a hét pont ezeket a történeteinket segíti. Mivel lehet ez így kissé "zagyvára" sikerült, nehéz leírni ezen a felületen, ezért kérdezz kérlek, ha valahol nem vagyok érthető. Évi

Re: Re: tündér - boszorkány

(Krisztina, 2014.06.06 13:49)

Kedves Évi!
Köszönöm szépen a gyors válaszodat! Elgondolkoztam azokon amiket írtál, teljesen érthető volt. Ami a másik hölgyben szembetűnően más, hogy tud élni. Valószínűleg felszabadultabb, mint én aki az utóbbi években nagyon nehezen tudok kikecmeregni a lelkem fájdalmaiból, amelyek vissza-vissza köszönnek, hiába bújok bármilyen spiri maszlag mögé. Az igazság, hogy nagyon tudom magam sajnálni időnként, sokszor érzem úgy, hogy áldozat vagyok és ezen már túl kéne lépjek. Abban reménykedem ha sikerül tisztán látnom mi az ami hozott dolog, esetleg karma az életemben, amelynek letételére eljött az idő, akkor fizikai síkon is máshogy tudom élni, megélni az életem. A gyermekeim elengedésén én úgy gondolom, hogy már túl vagyok. Hogy az én sorsom mennyiben alakult a családban meg nem született gyermekek mintájára, nem tudom. De tudomásom szerint anyai ágon dédanyámig visszamenőleg volt abortusz a családban de azok mind utolsó gyermekek voltak, tehát a nagymamám után és az anyukám megszületése után volt. Apai ágon a nagymamám elvesztett egy kislányt a háború alatt 1,5 évesen, ő apukám nővére volt. Utána már csak az apukám született, több gyermeke tudtommal nem volt. Azt szeretném megkérdezni még tőled, hogy a meditációban előjött képekről te mit gondolsz? Van e velük dolgom még?
Köszönöm
Öleléssel Krisztina

kiút

(Angie, 2014.05.26 14:10)

Kedves Évi!

A segítségedet szeretném kérni, a problémám a párkapcsolat, ami valószínűleg az egyik nagy feladatom. Kb. 2,5 éve vége lett a házasságomnak, igazából lezáratlanul, de vége lett. Van egy közös gyermekünk, de nem váltunk egy hivatalosan. Szakításunk után 1 évre megismerkedtem egy velem egyidős sráccal, aki teljesen ellentéte a volt férjemnek és a fiammal is nagyon jól kijött...szinte családod alkottunk, tervezgettünk, mikor egyik napról a másikra feladta...de nem tudom, hogy a lelkiismerete nem hagyja vagy más oka van, de kapcsolatunk lezárta óta - már fél éve - is minden nap hív, mintha egy gondoskodóként figyelnie kellene rám, de közben nyitottak vagyunk egy újabb kapcsolatra... nemrég találkoztam egy olyan sráccal, aki már szerintem érettebb, gyereke is van és olvasunk egymás gondolatába...találkoztunk is...majd hirtelen utána nem keresett...és megkérdeztem, miért...és mondta, hogy nem komplikálná ezzel az én ill. az ő életét...
Igazából mind a 3 férfi egy külön karakter, aki akar ill. szeretne engem, de olyan mintha nem akarna egyik sem felvállalni...mintha mindegyik megtorpanna egy bizonyos határ után... és már kezdem azt hinni, hogy ezek nem véletlenek.
Sok hibát véltem felfedezni a házosságomban, de azóta már sokkal tudatosabban élek és mégsem...pozitív vagyok, nyitott vagyok, de valami hiba van a gépezetben... :-( Mit kéne tennem? Köszönöm!

Re: kiút

(Angie, 2014.05.26 20:09)

Kedves Angie :) Olyan a sorsod, mintha neked kelene "behoznod " generációs párkapcsolati lemaradásokat. Mintha anyád, nagyanyáid be nem vállalt szerelmeit te megélnéd. Ez az út vezet el téged oda, hogy elérd a saját párodat. Ha te is kihagynád ezeket a kapcsolatokat, akkor bizonyos ösvényekre soha nem lépnél, bizonyos embereket soha nem ismernél meg, és ezek a történések , találkozások nem vezetnének el saját sorsodba, saját életedbe. Mert most még őseid "lemaradását" hozod be. Hogy felgyorsítsad a folyamatot, próbáld kicsit a múltat felkavarni, beszélgess szüleid fiatal koráról, nagyszüleidről. Szerelmekről. Ha megidézed a múltat, akkor ezek a történetek felgyorsulnak, és végre lezárulnak. Ezzel együtt gondolkodj el azon is, hogy vajon miért nem váltál el? Ugyanis ez kötelék, amit fenntartotok tudattalanul. Amíg ez a kötelék él, addig te vele vagy párkapcsolatban az univerzum előtt, és a saját lelked előtt is. Így aztán nem is lehet Igazi kapcsolatod, hisz van már "urad". Gondold át kérlek ezeket a kérdés köröket, mert először mögötted kell rendet tenni, hogy igazi jövőt tudj alkotni. Ingoványos talajra nem tudsz biztonságos házat építeni. És hát ha valaki szeret, nem fogja elfogadni, hogy máshoz tartozol. Aki nem szeret, annak pedig tök mindegy. Évi

Re: Re: kiút

(Angie, 2014.05.27 10:59)

Kedves Évi!

Jók a meglátásaid, erre én is gondoltam...de nem könnyű. Viszont nem gondoltam, hogy az, hogy mi hivatalosan még "házasok" vagyunk, az ekkora jelentőséggel bírhat, hisz ez csak egy papír, attól függetlenül, mind a ketten külön életet élünk mással. Igaz, hogy anno ezt a házasságot nem zártuk le teljesen, most így 2,5 év után nem tudnám vele folytatni, mert már mások lettünk, sokat változtunk...ő viszont nincs azon a szinten, hogy csak úgy leüljünk beszélgetni...
Ami meg a múltat illeti, a nagyszüleim életét nem ismerem ill. ismertem, apukámat korán elveszítettem, anyukám meg úgy érzem mai napig a társ-át keresi, mintha félne egyedül lenni, pedig egy talpraesett, csinos nő.
Nekem nagyon fontos a család, és a kis életemben ezt akarom megteremteni...azt hittem, hogy a férjemmel és a fiammal alkotunk majd EGY-et, de ő a felelősség elől menekül, úgy érzem. De úgy voltam vele, hogy nem összeesni, írány tovább és lesz még olyan ember, aki erre vágyik velem és a kisfiammal. De akkor úgy látszik, hogy ezek a kapcsolatok nem hiába jönnek. Köszönöm, Évi...jó lenne Veled egyszer összefutni, beszélgetni! Szép napot! :-)

Re: Re: Re: kiút

(Angie, 2014.05.27 12:14)

Gondolj úgy a házasságkötési papírra, mint egy SZERZŐDÉSRE, ami két lélek közt kötődik. Beleég az aurába, és mozgatja a sorsot egészet addig, még a szerződést fel nem bontják. Ennél már csak a templomi eskü nehezebb, mert az halálig szól, hisz Isten elött fogadtak esküt. De az ember elött tett eskünek is komoly súlya van. Minden amit leír az ember, és kimond, életre kel. Formák, színek, hangok. Hiába szeretnénk azt hinni, hogy "csak" szó vagy papir, ennek lenyomata van már onnantól. Sajnos ezeket már nem tanuljuk meg anyáinktól, mert már ők sem tudják. Kérlek először ezt gondold át. Aztán kétségtelenül édesanyádban kellene feloldani a társ elfogadás félelmét, hogy ne neked kelljen helyette megélni. Őnála talán segítene egy múltba való utaztatás, vagy egy meditatív félhipnózis, hogy a tudattalan félelmével szembesülve meg is szabaduljon tőle. Én sajnos nem tudok segíteni ebben, mert vidéken élek.

anrii@citromail.hu

(Annamari, 2014.04.01 16:43)

Kedves Csilla!

most jutott eszembe, hogy kértél egy röpke beszámolót... :))
szóval, köszönöm a megerősítést, hogy gyerekekkel van dolgom, hogy önbizalmat szükséges építenem, hogy gyógyító erővel rendelkezem hogy szép a lelkem stb. ... :)
az elmúlt időszakban nagyon sokat változtattam a gondolataimon és megtettem amit a szívem diktált.
"kiraktam" az unokaöcsémet de a barátnőmnél többször dolgozom így szükségemben segítséget kapok :)
az emberek imádnak és minden olyan tök jól sikerül... szóval belső átalakuláson megyek keresztül..
boldog vagyok, bízom magamban az életben az emberekben... MINDENBEN.
minden nehézségre úgy tekintek, hogy igazából áldás ami megmutatja mi az bennem amit meg szükséges gyógyítani,
elengedni... és tényleg csodálatos vezettetésben részesülök.
a fiút már picit másképp látom... ez még homályos helyzet.. de majd kitisztul ez is mint a többi.
ennyi. BOLDOG VAGYOK és BÍZOM.
remélem te is jól vagy.

puszi

Re: anrii@citromail.hu

(Aninak, 2014.05.22 11:25)

Kedves Annamari!
Koszonom a bizalmat es orulok hogy biztal onmagadban...ez volt a legfontosabb amit meg kellett lepned es ez sikerult is..kivanom tovabbra is a legjobbakat neked...
Ui: sajnos a klaviaturam nem magyar igy az ekezetek sajnos lemardtak de azert olvashato
Puszi:Csill

elpazarolt tudás

(katka, 2014.05.14 20:34)

Szia,köszönöm a lehetőséget nyilvnvalóan teljesen véletlenül találtam meg a zoldalt,és akérdezés opciót is:)
köszönet minden segítőnek aki idetereltA párkapcsolatomban van egy fiú,aki fél éve része a az életemnek,egyszerűen a részem..szerintem én jobban érzem őt..több kapcsolatom is volt közben,vele csak nemrég történt testi kontakt,és igazából zavaró tényezőnek érzem,bár a akapcsolataaaaim alapja jellemzően azért ezen támaszkodik..értem,hogy más minőség,de nem érzem az oda-vissza áramlást..az életutam is változás előtt áll,úgy érzem..nagy tudások jöttek ajándékként hozzám,és eddig csak az önvád jött be,hogy az aranytálcán érkező dolgokat elherdálom.sokkal többet is tehetnék.bárhol megjelenek,elindulnak a dolgok,mintha az én szikrám kellett volna csak hozzá még,egyébként minden összeállt.idáig zavart,hogy mindenhol ennyi a szerepem csak,illetve egyesült,a csak ennyi ideig van rám szükség mindenhol fájdalmával.a párkapcsolatban,illetve a pénzkeresetben,életminőségben látni fogom merre van az arra ?
ez a kérdés:)
köszönöm.

Re: elpazarolt tudás

(Katkának, 2014.05.15 09:20)

Kedves Katka!
Nincs elpazarolt tudás, csak olyan élethelyzetek, ahol nem tudod az erőidet koncentrálni, csak szétfolyatod. Vannak olyan sorsok, ahol több "segítő kapcsolaton" kell átmeni ahhoz, hogy saját párodhoz eljuss. Először a szüleid, nagyszüleid be nem teljesitett sorsfeladatait járod be. Ilyen a te sorsod is. Ez nem áldozat, enélkül a tudás nélkül a saját párodhoz sem érsz el, illetve nem lesz rá szemed, hogy ő az. Kissé felpörgött a sorsod, hogy behozz lemaradásokat. Most ebben a hónapban kellene némi önvizsgálatot tartanod, hogy hol is tartasz, és mit is szeretnél. Ezzel lezárhatnád a múlt fejezeteit. A mostani pároddal némi időcsúszásban vagytok, ami azt jelenti, hogy a sorsotokban egyikőtöl több mindent oldot meg, a másikótok kevesebbet, mint amit eddigre kellett volna. Igy nincs összhang. Az egymáshoz igazodás időszaka nem könnyű. De a türelem, az önfeltárás gyors eredményt hoz. A döntés nálad van. De döntened kell végre, hogy merre van az előre. Az energiáidat koncentrálni, mert sok irányba vagy szétesve, és hagyod hogy sodródj az áramlatban némileg céltalanul. Energiát fókuszálni úgy lehet, ha átgondolod a következő hónapod, azon belül hogy mit is kell tenned, hogy célba érj. Mire kell figyelned. Ebben az évben a testbe kell koncentrálni a cselekvő erőket. Bár sokminden időkódos, de nap mint nap tenni kell azért, hogy a jövő úgy formálódjon, hogy az álmaink beleférjenek. Ahhoz pedig tudni kell, hogy mit szeretnél megélni. Elsősorban a párkapcsolatra koncentrálj, mert abból ágazik el az összes többi. /Kosztich Évi

idegbaj :)

(Andi, 2014.03.10 10:19)

Sziasztok!

Szeretnék segítséget kérni, mert nem bírom elviselni magamat… Úgy értem, hogy mindig is gond volt az idegrendszeremmel, mármint hogy is mondjam, kicsit idegbeteg :) vagyok mostanság, de régen is az voltam, de már nagyon nem tetszik ez az oldalam, mert kezdek elviselhetetlen lenni és ezt már én is tudom!!!
Tisztában vagyok vele, hogy ez nem jó és gonosznak is érzem magam emiatt, de egyszerűen nem tudom irányítani! Minden és mindenki idegesít, pedig nem akarom, hogy így érezzek!!!!! De mégis belülről jön ez a negatív érzés és főként a párommal… aki legkevésbé érdemli meg…
Miért van ez mondjátok meg? És hogyan tudom ezt a hülyeséget kioldani magamból??? Normális nyugodt, türelmes, kedves, rendes, elfogadó ember szeretnék lenni!!! Mit tehet, hogy megváltozzak?
Köszönöm szépen!!!!
Puszi nektek!!!!!

Re: idegbaj :)

(Andinak!, 2014.03.26 14:43)

Jelenleg egy dolgot tehetsz mert ez is egy lépcsőfok lesz...nem lázadsz önmagad ellen....elfogadod azokat a jótulajdonságaidat amibe néha néha saját magad is belegáncsolsz...Andi! ha már szembesültél azokkal a dolgokkal amiket itt megírtál és észreveszed a saját hibáidat akkor nagyot léptél előre..de ezeket kezelni sokkal de sokkal nehezebb...találj valami jó kis hobbyt amit feltölt téged...de ezt már korábban is írtam...
drukkolok
Csill

Budapest

(Éva, 2014.03.21 09:40)

Kérlek megtudhatnám,hogy merre visz az utam?...mert most egy útkereszteződéshez értem,de nem tudom,hogy merre menjek?
A gyerekeim kirepültek,a párom több hónapja nem beszél velem egy banális ügy miatt, amiben még csak vétkes sem voltam.Külön megyünk tovább?....és mi lesz a feladatom az elkövetkező időkben?
köszönöm :Éva


« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30

Következő »