Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jó Szelet

2013.07.15

 Mindannyian együtt születünk a sorsunkkal. Ezt tudja mindenki, bárha nem is érti igazán, hogy mi rejlik ezek mögött a szavak mögött.

Azt is felfedték sokan, hogy nincsenek véletlenek. Minden találkozás és történés mögött ott rejlik egy láthatatlan háló, amely szövi és csak szövi a történések hálóját egy adott úton. Nem tudunk olyan tenni, még ha nem is teszünk éppen semmit, ami ne lett volna odaírva az előre kijelölt útra. Minden gondolat rendszerünk  rejtett összefüggéseire mutat rá, ami mögött kapcsolódások vannak. Ezer szállal kapcsolódó történetek és események hálójára van felfűzve a világunk.

Lelkünk a világba való belépés előtt kikeresi  a neki legmegfelelőbb pályát, és a kapcsolódási pontokat. Befűződik a szülők sorsába, és ha kell, egymáshoz igazítja lépéseiket, hogy adott ponton létrejöjjön a hármas kapcsolódás, és elinduljon egy fizikai test megteremtése. A sors hologramjai mint egy pecsét beütik a sorskódokat a megfogant petesejtre, és elindul ebből a test megformálása, és egy hármas játék a fizikai világban. A magzat kiváltja a szülők sorsában a megfelelő impulzust, hogy ők is megkezdjék az új tanulási folyamatukat, a magzat némely hologramjai pedig aktiválódnak.  Mondhatni a szülő újrateremti önmagából egy eddig el nem fogadott aspektusát, amely új fényszálakkal  körbefonva megformálja a következő lépcsőfokot, amely kifelé vezet  a mátrixból. Minden csakra működtet egy hologramot, egy történetet, egy mesét, amelynek minden szerepét eljátssza a sorsában az ember, adott időben. A változások a sorban  találkozásokhoz, vagy konkrét időpontokhoz vannak kötve.  Pontosan lehet tudni, melyik hologram összefüggésrendszere válthat csak ki betegséget, változásokat a sorsban. Melyik hologram melyiket rángatja, homályosítja el, melyik takarja el a másikat. Megjelennek a sorsban a lélekszálak, az eredetsugarak, és  a szellemi impulzusok is, amik a megéléseket segíthetik. Ebből aztán tudhatjuk, hogy csak az nem elrendeltetett a sorsunkban, hogy mennyire próbáljuk tudatosan élni a sorsunkat. Ha az agy tudja mi miért van, mit mivel lehet megélhetőbbé tenni, akkor máris kevesebb szenvedést és bizonytalansági tényezőt helyez az emberi megélésbe. Ha valaki nagyon lázadó, és ellentmond a sorsának, nem tanulja meg a megfelelő időig a sorssal való együttműködést, akkor lép ki idő előtt, mert akkor már látható, hogy nem tudja az életfeladatát megközelíteni, a be nem töltött sorsfeladat pedig átkapcsolódik egy olyan emberhez, aki hasonló hologramokkal született. A lélek már eleve lázadás miatt ragadt ebbe a mátrixba. Nem tudjuk jól felmérni, mikor szükséges dacolni és mikor kell alázatot gyakorolni. A lázadás kiválthat változást a sorsban, ugyanakkor pokolra is küldheti az embert. A mellkas jelzi a feszülésével, vagy a békés ernyedésével, hogy mi mikor helyénvaló. Ideje van e, vagy idő előtti cselekvés. Ami ma pokolra küld, lehet két hét múlva a megoldó kulcs a sorsban.

Azt hisszük a szerelmeink, a drámáink mind a sajátjaink. Pedig a nagy összefüggések rendszerében csupán egy a cél. Hogyan lehet kijavítani a test és a lélek hibás mintáit. A sors eszerint hozza össze az embereket egymással, hogy már egy javított genetikájú, más megoldó kulcsokkal rendelkező gyermeknek adjanak életet, aki képes lesz remélhetően javítani a világon.

Most elkezdődik egy fejezet ismét. Leckét kapunk, egy sorsfejezet visszatér. Megláthatjuk, hogy hogyan élünk az utolsó 2 év tanulságaival. Másképpen játsszuk e a vizsgamunkát, képesek vagyunk e szemlélődni a nagy egészben, vagy pedig az önigazolás csapdájába sétálunk.

Az erőnket megtördeli egy belső igazság keresés, és egy manipulatív erő. Esünk, kelünk és fáj. Az a hologram sérül, amelyik még megkövüléseket hord, az önértékelésünket zavarja.

Gondolatainkban felvetült a kapcsolat az eredendő Otthonnal. Az Otthon szava képes kijavítani önostorozó  gondolatokat.  A küldetéskódok megébrednek,  a  gondolatokban megjelenik, hogy mit is kellene tenni. De vajon hisszük e? Vagy még az anyagi világ sara tart fogva?

Minden sorsnak megvan az úti célja, ami felé hajózik az ember. Az úti cél hologramja van elrejtve a szív legbelsőbb rekeszébe, amit oly nehéz megérinteni.  Most azoknál az embereknél pattan fel ez a rejtett zúg, akik hírnökként, szolgálat tévőként, mondhatni angyali kódokkal léptek ebbe a sorsukba.

Ez az energia hatalmasra nő, elborítja a gondolatokat. És nem fog engedni kitérni többé.

Vegyétek észre az érkező  lehetőségeket, halljátok meg az emberek hangját, értsetek a szóból, mert egyértelműen kimondja a sors, hogy merre kell tovább menni.

Gát csak olyan hologram lehet, amely nem éles még, nem tisztult fel, vagy ki sem tudott még vetülni az emberi elme ellenállása miatt.

Ha a szívcsakra feszül, akkor lázadsz. Amikor békés, akkor befogadod saját sorsod. Saját gondolatodat figyeld, mire hogyan reagálsz, és tudni fogod, mikor szól a védelmezni óhajtó elme, aki sokszor lázad a sors ellen, és mikor hallod lelked hangját, aki megoldást kínál. Bár sokszor nem illik a megoldás az eddig megélésekhez. Az anyagi világ elvárásaihoz.

Az Égi Bárka zavartalanul hajózik az Otthon felé. A Szél, mely sodorja, lassanként kiszabadul  teljesen a fogságból. Csak a Bárkán utazók űthetnek zajt, amikor ki akarnak szállni, és a feneketlen mélységbe ugrani vakon. Ők türelmetlenek még, nem érezték meg, hogy mindennek ideje van ebben a világban. A találkozásoknak, az elhangzó szavaknak. Az összefűződő sorsok, a megfelelő időben kimondott szavak, mind fűzik a hálót. S bár a múlt még visszaránthat, ha megoldatlan feladatok maradtak mögöttünk, de minden és mindenki a megoldásra törekszik. A sors most igazul játszik, minden akadály a megfelelő útra terel.

A Föld világa felé megnyílott egy oly kapu, amely az időben „előre látók” szívében nyit kaput. Ők képesek nagyban szemlélődni, bárha sokszor tudattalanul fonják meg mások sorsát a nagy egész részeként. Ők szövik meg a hálót, az új mátrixot, amely átviszi az emberiséget egy más szemléletű, emberközpontú, és nem hatalomközpontú világba.  A Szövő emberek lelke összekapcsolódik ezzel a fényszállal, megébred bennük egy biztosabb tudás, tudatosabb munkálkodás. A lelkükben bizonyosság ébred, hogy „ezt kell tennem”. A kapuk pedig folyamatosan nyílnak, ha valaki megleli saját sorsösvényét, amely a saját célja felé visz.  A hozzájuk elérő emberek pedig megkapják az instrukciókat, hogy mit is kell tenniük, átértékelniük önmagukban, hogy elindulhassanak sorsuk kitűzött céljai felé.

Jó Szelet az Utazáshoz Hajósok. Az Argó most hazavisz. Áldás kísérje utazásunk.